Mindennapi egészség – egészségügyi útmutató || kacsa.net

Egészség és szépség bármilyen korban. Cikkek – egészség-szépség témakörben. Egészség-szépség bőrápolás-szépségápolás. Légy friss és energikus. Merülj el velünk az egészségmegőrzés, az egészséges életvitel az orvostudomány és sport világában.

Az iskolafóbia nem iskolakerülés, hanem valós veszély!

Az iskolafóbia nem iskolakerülés, hanem valós veszély!


Az iskolafóbia egy bonyolult szorongásos betegség, amelyhez számos más zavar is társulhat, mint például a szeparációs szorongás, az agorafóbia vagy a szociális fóbia. Az iskolafóbiának két típusa van, a tünetek pedig olyan súlyosak is lehetnek, hogy a gyerek tényleg nem képes miattuk iskolába járni.

Az iskolafóbia nem igazi fóbia, sokkal bonyolultabb annál, és számos egyéb zavar is társulhat hozzá, ilyen például a szeparációs szorongás (a gyerek fél attól, hogy szülei elhagyják), az agorafóbia (nagy terektől való irracionális félelem) vagy a szociális fóbia (tartós és irracionális félelem, szorongás érzése társas helyzetekben vagy nyilvános szereplés alatt). Jellemzően azonban ez a zavar szorosan az iskolai környezetre összpontosul.

A tünetek olyan súlyosak is lehetnek, hogy a gyerek nem képes miattuk iskolába járni. Ezt az általános állapotot nevezik az egyszerűség kedvéért iskolafóbiának.

Az iskolafóbia típusai

Az iskolafóbiának két típusa van. Az első a szeparációs szorongáshoz köthető és általában nyolcéves korig jelentkezik. Ez abból adódik, hogy a kisebb gyerekek valószínűleg még nem tanulták meg, hogyan legyenek magabiztosak és önállóak a szüleik távollétében.

A második típus jellemzően nyolc év feletti gyerekeket érinti és az iskola társas aspektusai váltják ki. Tulajdonképpen szociális fóbiának tekinthető. Kialakulása fokozatos és elkezdődhet akár a serdülőkor idején is, amikor a gyerekek kritikusabban kezdik szemlélni önmagukat.

Az iskolafóbia által veszélyeztetett korcsoportok

Az iskolafóbia három fontosabb korcsoportban jelenik meg a leggyakrabban. Először 5 és 7 éves kor között, ilyenkor elsősorban a szeparációs szorongáshoz köthető. Következő korcsoport a 11 és 12 évesek köre, amikor is a gyerekek a felső tagozatba kerülnek. Ilyenkor általában a szociális fóbiához köthetően jelennek meg a tünetek. A harmadik veszélyeztetett csoport a 14 és 16 év közöttiek, ekkor az iskolafóbia a szociális fóbiához, valamint egyéb pszichés zavarokhoz, például depresszióhoz vagy más fóbiákhoz kapcsolódik.

Ha nem is ennyire markáns, de a kiváltott szeparációs szorongás miatt szintén kritikus időszak lehet az, amikor a gyerek egy másik iskolaépületbe kezd járni vagy amikor az óvodából iskolába megy. Az iskolakezdéssel vagy iskolaváltással kapcsolatos félelmek általában az első félév elején alakulnak ki, jellemzően szeptember-novemberben. A szeparációs szorongás akár egy-egy iskolai szünet után is súlyosbodhat.

A szorongás kockázati tényezői

Megfigyelések bizonyítják, hogy nagyobb hajlam jelenik meg szorongásos zavarokra (többek között például az iskolafóbiára) akkor, ha:

Az iskolafóbia kialakulhat depresszió eredményeképpen is, hiszen a depresszió hatására a gyerek úgy érzi, nem képes az iskolában rá váró nyomással vagy kihívásokkal megküzdeni. Több különböző félelem és stresszhatás felhalmozódása is vezethet iskolafóbiához.

Az iskolafóbia tünetei

Akármilyen szorongásos vagy egyéb zavarban szenved is a gyerek, az alábbi szorongásos tünetek bármelyike megjelenhet nála: sírás, hasmenés, szédülés, gyakori vizelési inger, fejfájás, kapkodó légzés, álmatlanság, émelygés és hányás, gyors szívverés, remegés hasfájás, verejtékezés.

Ha azt látjuk, hogy gyerkőcünk az alábbi tünetekkel küzd és saját vagy tanárai elmondása alapján is nehézséget jelent számára az iskolába járás, mindenképpen érdemes pszichológus szakember segítségét kérnünk a probléma gyökeres megoldásához.

Rate this post